• Valami édes sugalom,
    szép emlék bujkál a szivemben;
    hogy honnan támadt, nem tudom,
    s hogy mi volt, azt is elfeledtem.
    Talán egy nyári délelőtt,
    - parányi szívben kicsi gondok -
    ültünk az erdőszéli lombok
    árnyában, gyermek-szeretők;
    a szirt forrása hűsen omlott,
    rigó rikkantott s elrepült,
    szivemben boldog béke zsongott,...

  • A májusi hold csupa láng ma, szivem,
    lámpást visz a földi bogárka, szivem;
    a bércek alatt
    száz út csalogat,
    mikor álom esőz a világra, szivem!
    Ébredj, tündöklik az ég, gyönyöröm,
    üdvünk sose volna elég, gyönyöröm,
    s mert napja rövid
    legjobb, ha kicsit
    meglopjuk utána az éjt, gyönyöröm!

    Már alszik a föld megigézve, szivem,...

  • Ha elhagynál engemet, - jobban
    mi fájna?
    hiányod, vagy a szív megdobbant
    magánya?
    A csalódás kínjától félek,
    vagy féltlek?
    Szerelmünket szeretem jobban,
    vagy Téged?

  • Mint a Montblanc csucsán a jég,
    Minek nem árt se nap, se szél,
    Csöndes szivem, többé nem ég;
    Nem bántja újabb szenvedély.

    Körültem csillagmiriád
    Versenyt kacérkodik, ragyog,
    Fejemre szórja sugarát;
    Azért még föl nem olvadok.

    De néha csöndes éjszakán
    Elálmodozva, egyedül -
    Mult ifjuság tündér taván
    Hattyúi képed...

  • Az asszonynép kit szeret?
    Ki nyeri el kegyüket?
    Aki szivük ismeri,
    aki velük volt kicsi,
    akinek a szava méz,
    aki ifju és merész,
    aki kezd és célba fut,
    aki parancsolni tud,
    aki, ha szól, szellemes,
    aki hallgat s jellemes,
    aki vágyak követe,
    akinek lát a szeme,
    akit más és legkivált
    barátnő is megkivánt,...

  • A lába csupaszon, a haja szétziláltan,
    kákasátorban ült, térdéig meztelen;
    azt hittem hirtelen, hogy tündérre találtam,
    s szóltam: A rétre, mondd, eljönnél-e velem?

    Szeméből rámsütött az a parázs tekintet,
    amely, ha enged is, szép és győztes marad,
    s szóltam: A szerelem hónapja hív ma minket,
    mondd, járnál-e velem a sűrü fák alatt?

    ...

  • Mivel ajkamhoz ért színültig teli kelyhed,
    és sápadt homlokom kezedben nyughatott,
    mivel beszívtam én nem egyszer drága lelked
    lehelletét, e mély homályú illatot,

    mivel titokzatos szived nekem kitárult,
    s olykor megadatott beszédét hallanom,
    mivel ott zokogott, mivel mosolyra lágyult
    szemed szemem előtt és ajkad ajkamon,

    mivelhogy...

  • Rád nézek, mert szeretlek,
    Rád nézek, mert gyülölsz;
    Míg bájaid veszélyes
    Dacával meg nem ölsz.

    Rád nézek, mert gyönyört ád
    Szemlélnem arcodat;
    Rád nézek, mert öröm lesz
    Meghalnom általad.

    Rád nézek, mert talán még,
    Egy kisded percre bár,
    Gyülölség és szerelmünk
    Cserében visszajár.

    Még akkor érzenéd csak...

  • A hársfaágak
    csendes árnyán,
    ahol kettőnknek ágya volt,
    ott láthatjátok
    a gyeppárnán,
    hogy fű és virág meghajolt.
    Fölöttünk az ág bogán
    ejhajahujj!
    dalolt ám a csalogány!

    Vigan futottam
    ki a rétre,
    és kedvesem már várt reám.
    Oly izgatottan
    jött elémbe!
    Mily boldogság volt, Máriám!
    Hogy...

  • Táncol a Hold,
    fehér ingben.
    Kékes fényben
    úszik minden.

    Jár az óra,
    tik-tak tik-tak.
    Ne szólj, ablak,
    hogyha nyitlak.

    Ne szólj, lány, ha
    megcsókollak -
    fehér inge
    van a Holdnak.