Laurához

Rád nézek, mert szeretlek, Rád nézek, mert gyülölsz; Míg bájaid veszélyes Dacával meg nem ölsz. Rád nézek, mert gyönyört ád Szemlélnem arcodat; Rád nézek, mert öröm lesz Meghalnom általad. Rád nézek, mert talán még, Egy kisded percre bár, Gyülölség és szerelmünk Cserében visszajár. Még akkor érzenéd csak Mi a szívgyötrelem, A mostohán viszonzott, A gyűlölt szerelem. Még akkor sínlenéd csak Kegyetlenségedet, S nem hagynád ennyi kín közt Elveszni lelkemet.