• Ô que celui était cautement sage,
    Qui conseillait, pour ne laisser moisir
    Ses citoyens en paresseux loisir,
    De pardonner aux remparts de Carthage !

    Il prévoyait que le romain courage,
    Impatient du languissant plaisir,
    Par le repos se laisserait saisir
    A la fureur de la civile rage.

    Aussi voit-on qu'en un peuple otieux,
    Comme l'humeur en...

  • Az éjjel csókolóztunk,
    nem látott senki sem;
    bíztunk a csillagokban,
    fenn szikráztak fényesen.

    De egy csillag lehullott,
    s a tengernek beszélt,
    tőle egy bárka, attól
    egy matróz vette neszét,

    ő meg a kedvesének
    dalolta másnap el -
    s most utca, tér, fiú, lány
    mind rólunk énekel.

  • Hol mint kígyó, lopakodik,
    bűvöl-bájol, szívünkbe surran,
    hol szelíd galamb, napokig
    burukkol fehér ablakunkban,

    violaillatként repül,
    vagy csillanó szép jégciráda…
    De vezet rendületlenül,
    egy nyugtalan, nehéz világba.

    Hegedű húrján sír-nevet…
    S a szíved elszorulva dobban,
    ha hirtelen fölismered
    egy először látott...

  • Még most is látom a kezét
    hogy ágazott az ujja szét,
    oly szeliden, mint ágtól ág
    vagy halkan elvál öt barát,
    kik váltan is segítgetik
    egymást egy messze életig.

    Még egyre látom csöpp kezét:
    úgy dolgozott mint csöppke gép
    a hímzőtűvel vánkosán:
    tündérfogócska - igazán -
    s hogy gyenge ujját meg ne szúrja,
    arany gyüszűt...

  • Karját markoltam én, nem bírt velem,
    kezemet hirtelen
    megmarta hát:

    Azt hitte, fáj, ha megharap? de nem,
    kéj volt nekem,
    az angyalát!

    Oly enyhe, kellemes volt, élvezet,
    nem fájdalom. S ha mégis fáj, csak az talán,
    hogy íme már
    nyoma veszett.

  • Cotswold ma kék mosolygás,
    és nincs már hó se rég,
    a lányok új selyemben,
    áprilist fest az ég,
    mert minden áprilisban
    a lányok szombaton
    Stow-tól föl Rodborough-ig
    takarosak nagyon.

    Csodák a nők bokái,
    ha már virág virít,
    nem egy lány tudja mindezt
    Campdentől Gloucesterig,
    és nem egy lányt vesz észre,
    ...

  • Ámor, fehérré s vörössé ne tedd
    a gyönyöreimet
    és hölgyemnek ne adj
    fekete szemeket, ritka bájakat.
    Csak őrültséget adj, mely összehord
    sok szerelmet nekem.
    Igazi sport
    szerelemben a szerelem.

    Amit szépségnek érzünk, semmi más,
    csak puszta ámítás.
    És ha most szeretek
    ilyen fürtöket, olyan szemeket holnapra
    ...

  • Egész szerelmem annyi volt csak:
    Hogy láttalak, szemedbe néztem,
    Egy mosolygásod volt csak minden,
    De nekem elég volt egészen.

    És én úgy őrzöm e mosolygást,
    Miként a napsugárt a tenger,
    Elrejtve mélyen, szomorúan
    És - végtelen nagy szerelemmel.

  • A szeme kék, a haja gesztenye,
    ajkán gúny, mint senkién sohase,
    szeszélyes lány; de bármennyire lázad,
    szive csupa szerelem és alázat.

    Már rég előttem ül, álmodozik,
    az asztalról himbálja lábait;
    most felugrik; duzzog, hogy nem beszélek,
    de keze székem támlájára téved.

    "Szeretlek!" - "Ah, érdekes! csakugyan?"
    "Szeretlek!" - "Az...

  • Ó, asszonyom, nem önt szeretem én,
    de még a bájos Julia se bájol,
    nem félek a fehér Opheliától
    és nem gyulok fel Laura szemén.

    A kedvesem ott él Kínába kinn;
    agg szüleivel lakik ő nyugodtan
    egy hosszú, vékony porcellántoronyban
    a Sárga-folyó zúgó partjain.

    Ferdült szemében álmodó szigor,
    tenyérbe vágyik karcsú, könnyű lába,...