Az elárult szerelem

by Adelbert von Chamisso

Az éjjel csókolóztunk, nem látott senki sem; bíztunk a csillagokban, fenn szikráztak fényesen. De egy csillag lehullott, s a tengernek beszélt, tőle egy bárka, attól egy matróz vette neszét, ő meg a kedvesének dalolta másnap el - s most utca, tér, fiú, lány mind rólunk énekel.

More poems by Adelbert von Chamisso

All poems by Adelbert von Chamisso →