Első szerelem
by Juhász Gyula (1883–1937) Szerelmes
Egész szerelmem annyi volt csak:
Hogy láttalak, szemedbe néztem,
Egy mosolygásod volt csak minden,
De nekem elég volt egészen.
És én úgy őrzöm e mosolygást,
Miként a napsugárt a tenger,
Elrejtve mélyen, szomorúan
És - végtelen nagy szerelemmel.
Get a poem on every new tab – PoemLake for Chrome
More poems by Juhász Gyula
-
Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
emlékeimből lassan, elfakult
arcképed a szívemben, elmosódott …
-
A kocsma ajtaját kitárják
S hozzák subában a telet,
Az istállóban ott a jászol, …
-
Testvéreim, egy látó küldi néktek
Üdvözletül ma könnyes szavait,
Ki mindig fájón és szédülve nézett …
-
Engedjétek hozzám a kisdedet mind,
A gyermeket, az ifjút, aki jő,
Kinek szeméből még a jó remény int …
All poems by Juhász Gyula → · More Hungarian poems →