Vad szirttetőn mi ketten
Állunk árván, meredten,
Állunk összetapadtan,
Nincs jajunk, könnyünk, szavunk:
Egy ingás és zuhanunk.
Véres hús-kapcsok óvnak,
Amíg összefonódnak:
Kékes, reszkető ajkunk.
Míg csókolsz, nincsen szavunk,
Ha...
Vad szirttetőn mi ketten Véres hús-kapcsok óvnak, |
Mit? Ámor rózsái után, |
Oly derűs volt a nap, mint homloka szűzleánynak, Áttetszőn, mint a csipke, nőttek a vízből egyre, |
Engem a Szerelem piros Lesbosban született a lány. Ó dacos szemü drágaság! |
Ha sok időnk lenne e földtekén: |
A szemedet, arcod mélységes, sötét szürke tavát Mélységes érctó, érctükör, fémtükör, mesebeli, |
Csinos vagy, gonddal öltözött, Oly arcra várj, oly szemre less, |
Ne kérdezd, barátném! mint töltöm időmet, Lefestem szüretem estvéli óráit, |
A szerelem ösvényére léptünk, Szorosan öleltük egymást, |
Virrad már a reggel, milyen szép is lenne, |