Virrad már a reggel, milyen szép is lenne,
ha a rózsám, az ágyamba lenne!
Gyönyörű szép szemét lágyan meg csókolnám,
bársonyos keblére fejem lehajtanám!
Most ébredtem épp fel, szomorúan néztem,
csak egy álom, csak egy álom kísért minden egyes éjjel!
Kedvesem, nélküled az élet félhomály, és sötét mély verem,
nélküled én nem is létezem!
Kedvesem, olyan vagy nekem mint, az életet adó napsugár, ki nélkül élni nem lehet, …