Vad szirttetőn mi ketten Állunk árván, meredten, Állunk összetapadtan, Nincs jajunk, könnyünk, szavunk: Egy ingás és zuhanunk. Véres hús-kapcsok óvnak, Amíg összefonódnak: Kékes, reszkető ajkunk. Míg csókolsz, nincsen szavunk, Ha megszólalsz zuhanunk.
Vad szirttetőn állunk
More from Poet
-
Nézz, Drágám, kincseimre,
Lázáros, szomorú nincseimre,
Nézz egy hű, igaz élet sorsára
S őszülő tincseimre.Nem mentem erre-arra,
Búsan büszke voltam a magyarra
S ezért is, hajh, sokszor kerültem
Sok hajhra, jajra, bajra....
Miért próbál nő vagy szobor
Lelkemből kiásni téged?
Elevenek vagy hidegek:
Ki tudja nekem adni még
A te egyetlen melegséged?Minden csókomban meghalok
S ajkaidon kelek újra
Asszony-sirocco száz jöhet:
Sorvasztó, édes...Téged keresve útján, harcán,
Milyen bátor, erős szivem volt,
Milyen muzsikás, milyen harsány.Milyen beteg most, milyen vásott:
Dobbanását nem tartja más, csak
Te nagy, szerelmes akarásod.Ha még egyszer vadul fölzengne,
...Simogass csak, olyan jó a kezed,
megint bucsuzom, megint elveszett
A gőgös Ady minden dacos gögje.Életemen fél-versek szemfedője
Hazug csókok emléke ajkamon.Simogass csak, olyan jó a kezed,
Úgy bánom már sok ölő, makacs harcom,...Törjön százegyszer százszor-tört varázs:
Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor,
Ha hitted, hogy még mindig tartalak
S hitted, hogy kell még elbocsáttatás.
Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd
Feledésemnek gazdag úr-palástját.
Vedd...