Te meg Én

Szemed Kutat! Enyémben keresi a reményt. Érzem szíved gyors dobogását, látom arcodon, fellobbanni a nyughatatlan fényt! Hajad leomlik gyönyörű válladra. Gondolatod fürdeted megfáradt agyamban. Várunk csendesen, akár a szomjazó homokpart. Nem létezhet erő, ami majd visszatart. Úgy vállunk egyé, mint part a vízzel. Bearanyozzuk létünk minden földi széppel. Te meg Én leszünk a szerelem Istene, vágyam öledben révbe érve, rózsaszirmot bont testedben!