Érints meg

by Tamás István

Gyere, érints meg, emelj az égig, fel a magasba. Vigyél el magaddal, mindenki láthassa. Vigyél el magaddal, oda, ahol senki sem járt még. Ahol egyformák a csillagok, s mindig kék az ég. Hol várnak ránk az angyalok, Tündérek és csodák. Vigyél el magaddal, hol sokkal szebb a világ. Vigyél el messzire, hol zöld a rét, tiszta a folyó. Emelj az égig, fel magasba, hol igaz még a szerelem, igaz még a szó. Ne hagyd, hogy féljek, ha nincs csillag az égen. Hagyd, hogy fürödhessek, a sárga hold fényében. Gyere, és érints meg, emelj az égig, fel magasba. Kapaszkodni szeretnék, a fénylő csillagokba. Vigyél el messzire, ahol tiszta a folyó. Hol igaz még a szerelem, igaz még a szó!

More poems by Tamás István

All poems by Tamás István →