Nem jobb gyönyörre kelni fel,
Mint űzni éjen át?
S nappal az ifju, hév gyönyör
Tán szégyellné magát?
A kor s a kór mustrálja csak
A kertet éjen át;
Amíg hevít ifjú erőd,
Nappal tarold a fát.
(Gergely Ágnes)
Nem jobb gyönyörre kelni fel, A kor s a kór mustrálja csak (Gergely Ágnes) |
Engem a Szerelem piros Lesbosban született a lány. Ó dacos szemü drágaság! |
A szerelem ösvényére léptünk, Szorosan öleltük egymást, |
Ha csiklandozna szerelem csipése, Fiu lesz, vagy lány?... |
Oly messze, messze, messze már, Szerelem volt a neve régen, |
Én nem tudom mi ez, de jó nagyon, Én nem tudom mi ez, de édes ez, |
Elájulni s mindent merni, dühöngve, |
Élni mit ér, mi öröm van arany Szerelem tüze nélkül? |
Forrás folyóba ömlik, A hegy csókolva tör égbe, |
A szerelem, a szerelem, Őrizem az apám nyáját, Telerakta édesanyám |