Csak néhány napnyi boldogság,
csak ennyi jutott nekünk!
A szerelem mézédes ízét,
hisz még alig élveztük,
mért van ez így én nem tudom?

De két összetört szív,
még is találkozott!
A fellegekben járva,
csak álmodtak róla.
Hogy egy...

A csillagokat nézem és csak rád gondolok,
aludni nem tudok, inkáb ébren álmodok.
Meghasad a szívem hacsak rágondolok,
hogy nem lehet meletem akit úgy imádok.
Meleg csókod ízét itt őrzőm az ajkamon,
azt a pillanatot, míg élek feledni nem fogom.

Kedvesem, nélküled az élet félhomály, és sötét mély verem,
nélküled én nem is létezem!
Kedvesem, olyan vagy nekem mint, az életet adó napsugár, ki nélkül élni nem lehet,
hisz belőle fakad az életem!
Kedvesem, ha lágy szellő lennék, már ott lennék veled, s óvnám minden...

Nem tudom elhinni,
nem tudom elhinni,
hogy elvesztettem őt!

Nem tudom elhinni,
hogy nem láthatom őt!

Nem tudom elhinni,
hogy nem nézhetek rá,
s nem tudom elhinni,
hogy nem simogat már!

Nem tudom elhinni,
hogy ennyi az egész...

Mikor megláttalak téged,
úgy megszerettelek,
mint még senki mást!

Gyönyörű szemeiddel el varázsoltál,
mosolyod olyan volt nekem,
mint a nyári napsugár,
s boldogság költözött,
szerte szét tépet szívembe!

Mégis féltem, féltem a csalódástól...

Csillagom, Esthajnal, aranyos tüze a Szerelemnek,
Csillagom, ékszer a kék éjben, te, ki úgy ragyogod túl
fénylő társaidat, mint téged a hold, gyönyörű szép
Csillagom, üdvözlégy! s mikor engem drága találka
hív, a ma túlgyorsan lebukó hold fénye helyett add,
add...

Poet: Bión

Éljünk, Lesbia, és szeressük egymást,
és a mord öregek fecsegjenek csak,
hisz nem ér locsogásuk egy garast sem.
Eltűnvén a nap, újra felragyoghat:
egyszer tűnik a kurta fény szemünkből,
s álmunkból sosem ébredünk utána.
Adj hát csókot ezerszer, és ha...

Poet: Catullus

Ha a szerelem rózsa,
hadd legyek én levél,
életünk együtt nőne
bús és dalos időbe
- dúlt rét, virágos róna,
ősz bánat s édes kéj -,
ha a szerelem rózsa,
hadd legyek én levél.

Ha vers volnék a dalban,
s dallam a szerelem,
...

Nem vagy ura, hogy gyűlölj vagy szeress,
mert vágyad vize hajt, s az végzetes.
Ha két futó feszeng verseny előtt,
te választasz már vesztest vagy nyerőt.
S ha két egyforma aranyrúd világít,
úgy érzed, az egyik szebben világlik.
Szemünkön át hatol belénk...

Földiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának
Bókol úntalan. -
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz...