Éljünk, Lesbia, és szeressük egymást, és a mord öregek fecsegjenek csak, hisz nem ér locsogásuk egy garast sem. Eltűnvén a nap, újra felragyoghat: egyszer tűnik a kurta fény szemünkből, s álmunkból sosem ébredünk utána. Adj hát csókot ezerszer, és ha adtál, adj még százszor, utána ezret adj és százat s újra csak ezret, újra százat. Aztán majd, ha sok ezreket cseréltünk, akkor összezavarjuk, elfelejtjük számukat; ne akadjon egy gonosz se, sok csókunk aki tudja és irigyli.
Collection:
Translator:
105