• Olyan a szerelem, mint a gyöngyszemű harmat,
    amelytől fénylik a szirom,
    amelyből felszökik, kévéjében a napnak,
    szivárvány-szikra, miliom.

    Ne, ne hajolj reá, bárhogy vonz e merész láng,
    ez a vízcseppbe zárt, percnyi kis fényözön -
    mi távolabbról: mint a gyémánt,
    az közelebbről: mint a könny.
     

  • A lába csupaszon, a haja szétziláltan,
    kákasátorban ült, térdéig meztelen;
    azt hittem hirtelen, hogy tündérre találtam,
    s szóltam: A rétre, mondd, eljönnél-e velem?

    Szeméből rámsütött az a parázs tekintet,
    amely, ha enged is, szép és győztes marad,
    s szóltam: A szerelem hónapja hív ma minket,
    mondd, járnál-e velem a sűrü fák alatt?

    ...

  • Mivel ajkamhoz ért színültig teli kelyhed,
    és sápadt homlokom kezedben nyughatott,
    mivel beszívtam én nem egyszer drága lelked
    lehelletét, e mély homályú illatot,

    mivel titokzatos szived nekem kitárult,
    s olykor megadatott beszédét hallanom,
    mivel ott zokogott, mivel mosolyra lágyult
    szemed szemem előtt és ajkad ajkamon,

    mivelhogy...