Gyűlölj ha akarsz; ha valaha, most;
most, míg a világ célomban keresztez,
társulj csak a balsorshoz, és taposs,
ha talpra álltam, ne nyomj a kereszthez:
jaj, ne utóvéd légy, ha már szivem
átúszott romjain, s a gyászt legyőzte;
elszánt csatába most kezdj...
Úrnőm szeme nem nap, sehogyse; rőt
ajkánál a rőt koráll ragyogóbb.
Fehér a hó? Az ő keble sötét.
Drót a haj? A haja fekete drót.
Láttam rózsát, fehéret s pirosat,
de az ő arcán bizony sohase;
s némely párfőm gyönyöre csábosabb,
mint amilyen úrnőm...
Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
s tavaszi zápor fűszere a földnek;
lelkem miattad örök harcban él,
mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg;
csupa fény és boldogság büszke elmém,
majd fél: az idő ellop, eltemet;
csak az enyém légy, néha azt szeretném,...
Oly évszakhoz hasonlíts, ha a fákon
már nincs, vagy csak teng-leng a sárga lomb,
mint romtemplom didergő karzatán, hol
nemrég édes madárkórus dalolt.
Nézz engem, mint nyugati szemhatáron
foszló alkonypírt, mikor a setét
éji lassú-lassan csukja le az álom...
From “a Midsummer Night’s Dream,” Act II. Sc. 2.
Enter TITANIA, with her train.
TITANIA.—Come, now a roundel, and a fairy song;
Then, for the third part of a minute, hence;—
Some, to kill cankers in the musk-rose buds;
Some war with rear-mice for their...
From “a Midsummer Night’s Dream,” Act II. Sc. 1.
OBERON.—My gentle Puck, come hither. Thou remember’st
Since once I sat upon a promontory,
And heard a mermaid, on a dolphin’s back,
Uttering such dulcet and harmonious breath,
That the rude sea grew civil...
From “a Midsummer Night’s Dream,” Act II. Sc. 1.
OVER hill, over dale,
Thorough bush, thorough brier,
Over park, over pale,
Thorough flood, thorough fire,
I do wander everywhere,
Swifter than the moon’s sphere;
And I serve the fairy...
From “Romeo and Juliet,” Act I. Sc. 4.
O, THEN, I see, Queen Mab hath been with you.
She is the fairies’ midwife; and she comes
In shape no bigger than an agate-stone
On the fore-finger of an alderman,
Drawn with a team of little atomies
Athwart...
From “a Midsummer Night’s Dream,” Act V. Sc. 1.
THE LUNATIC, the lover, and the poet
Are of imagination all compact:
One sees more devils than vast hell can hold,
That is, the madman: the lover, all as frantic,
Sees Helen’s beauty in a brow of Egypt:...
From “The Merchant of Venice,” Act III. Sc. 2.
FAIR Portia’s counterfeit? What demi-god
Hath come so near creation? Move these eyes?
Or whether, riding on the balls of mine,
Seem they in motion? Here are severed lips,
Parted with sugar breath; so sweet a...
