Búcsú

by Nikola Vaptsarov

Majd álmaidban meg-meglátogatlak, mint messzi vendég, kit senki se várt. Ne hadd, hogy kinn az úton ácsorogjak - Az ajtót be ne zárd! Belépek hozzád, csöndben letelepszem, s csak nézlek, nézlek a homályon át. És mikor édes arcoddal beteltem, megcsókollak és úgy megyek tovább.

More poems by Nikola Vaptsarov

All poems by Nikola Vaptsarov →