Benned szikrázó halmazban hever sosem ejtett világok ritka kincse, kincs, mit szomjas kezem nem érhet el, s azt sem hagyod, hogy szemem megtekintse. Vagy csak káprázat ez? S tán nyoma sincs e kincsnek, amivel fennen kérkedel... Valaki rám fellegtrónusról int le, kit én emeltem csak az égbe fel - S hiába tettem, hisz nincs egy rövid pillanat, mely közönyödben megingat. Rejtélyes ujjak szorgosan szövik életünk sötét s arany szálait. Mosolygunk, míg az álom karja ringat s felrettenünk, siratva álmainkat. (Képes Géza)
Collection:
1898