• Hátam mögött – szívem is hallja –
    törik az őszi fű;
    te jössz, tudom. Miről? A lépted
    nesze is gyönyörű.

    Gyönyörű lesz, ha megjelensz;
    már csak egy pillanat.
    Gyönyörű rögtön a világ,
    mihelyt része vagy.

    Fásult volt, borús a szívem
    szomorú, keserű.
    Ha benne vagy, a szívem is
    ragyogó, gyönyörű!

    Ködös őszi táj...

  • Egy szegény kamasz
    jött, én voltam az;
    Kiasszony, mit ad a gazdagságából,
    a piros ajkkal, fehér mellel bezártból?

    Az utca sáros,
    a szív éhes,
    az embernek szeretni szükséges,
    az ember magányos
    és elveszett a többiek között.

    Állok, állok,
    és választ se várok,
    mit tenyeredbe tennék szótlanul,
    egyszerüen és...

  • Jöjj, hölgyem, jöjj és vetkőzz le velem,
    vágy kínoz, mikor nem szeretkezem.
    S mint harcos, ha ellenségre talál:
    lándzsám megfájdul, mert nem döf, csak áll.
    Öved délkörét oldozd meg hamar:
    minden tájnál szebb földövet takar.
    Pruszlidat vesd le, olyan feszesen
    tapad; más nem lát bele, de nekem
    hadd suttogja a susogó selyem
    esése,...

  • Áldalak búval, vigalommal,
    féltelek szeretnivalómmal,
    őrízlek kérő tenyerekkel:
    búzaföldekkel, fellegekkel.

    Topogásod muzsikás romlás,
    falam ellened örök omlás,
    düledék árnyán ringatózom,
    leheletedbe burkolózom.

    Mindegy, szeretsz-e, nem szeretsz-e,
    szívemhez szívvel keveredsz-e,
    látlak, hallak és énekellek,
    Istenek...

  • Amit szívedbe rejtesz,
    szemednek tárd ki azt;
    amit szemeddel sejtesz,
    szíveddel várd ki azt.

    A szerelembe -- mondják --
    belehal, aki él.
    De úgy kell a boldogság,
    mint egy falat kenyér.

    S aki él, mind-mind gyermek
    és anyaölbe vágy.
    Ölnek, ha nem ölelnek --
    a harctér nászi ágy.

    Légy, mint a Nyolcvan Éves,...

  • Gyermekké tettél. Hiába növesztett
    harminc csikorgó télen át a kín.
    Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg.
    Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim.

    Számban tartalak, mint kutya a kölykét
    s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak.
    Az éveket, mik sorsom összetörték,
    reám zúdítja minden pillanat.

    Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom.
    Ostoba...

  • Ha nem szorítsz úgy kebeledre,
    mint egyetlen tulajdonod,
    engem, míg álmodol nevetve,
    szétkapkodnak a tolvajok
    s majd sírva dőlsz a kerevetre:
    mily árva s mily bolond vagyok!

    Ha minden percben nem kecsegtetsz,
    hogy boldog vagy, mert nekem élsz,
    görnyedő árnyadnak fecseghetsz,
    ha gyötör a magány s a félsz.
    Nem lesz cérna a...

  • Bizony a szirmok összeborulnak este.
    Nem akartalak megcsókolni se,
    Csak hogy kicsit itt érezzelek mellettem,
    Mint kisgyerek az édesanyját.
    A vackorfa a beojtott ággal összenő,
    Én is jobb vagyok, hogy beojtottál csókjaiddal,
    Én kedvesem,
    És szebb is vagyok, miként az éjszaka
    A számlálhatatlan csillagoktól.

    Meleg vagy: esőt hozó...

  • Tele vágyakkal zokog a lelkem,
    szerető szívre sohase leltem,
    zokog a lelkem.

    Keresek valakit s nem tudom, ki az?
    A pecek robognak,tűnik a tavasz
    s nem tudom ki az.

    Csüggedő szível loholok egyre,
    keresek valakit a végtelenbe,
    loholok egyre.

    Könnyim csorognak majd kiapadnak
    vágyak magukkal messzebb ragadnak
    majd...

  • 1

    Itt ülök csillámló sziklafalon.
    Az ifju nyár
    könnyű szellője, mint egy kedves
    vacsora melege, száll.
    Szoktatom szívemet a csendhez.
    Nem oly nehéz -
    idesereglik, ami tovatűnt,
    a fej lehajlik és lecsüng
    a kéz.

    Nézem a hegyek sörényét -
    homlokod fényét
    villantja minden levél.
    Az úton senki, senki,...