Úgy vágyna hozzád
ezer puha szó,
ezer csudaszó,
színes, szomorú
szerelemmel lázadozó.
Úgy beborítna,
mint földet az ég,
mint fénnyel az ég
a remegő rózsát,
mely lengve, lobogva ég.
S meghal mind, mire
kinyíló ajkamhoz...
|
|
Gyakorta érzek |
A tücsök cirregve fölneszel. Parányi szekérre fektetik, Húzzák lassú, nyüzsgő... |
Emléke visszacsillog |