Úrnőm szeme

Úrnőm szeme nem nap, sehogyse; rőt ajkánál a rőt koráll ragyogóbb. Fehér a hó? Az ő keble sötét. Drót a haj? A haja fekete drót. Láttam rózsát, fehéret s pirosat, de az ő arcán bizony sohase; s némely párfőm gyönyöre csábosabb, mint amilyen úrnőm lehellete. Szivesen hallgatom - de tudom, a muzsikaszó sokkal zengzetesebb; istennőt járni nem láttam soha, - az én úrnőm a földön jár, ha megy; mégis ér annyit nekem, mint akit hazug hasonlat mennyekbe röpít. (Szabó Lőrinc)