Két karodban

by Radnóti Miklós (1909–1944) Szerelmes

Két karodban ringatózom
csöndesen.
Két karomban ringatózol
csöndesen.
Két karodban gyermek vagyok
hallgatag.
Két karomban gyermek vagy te
hallgatlak.
Két karodban átölelsz te
ha félek.
Két karommal átölellek
s nem félek.
Két karodban nem ijeszt majd
a halál nagy
csöndje sem.
Két karodban a halálon,
mint egy álmon
átesem.

Get a poem on every new tab – PoemLake for Chrome

More poems by Radnóti Miklós

All poems by Radnóti Miklós → · More Hungarian poems →