The Course of True Love

From “Midsummer Night’s Dream,” Act I. Sc. 1. FOR aught that ever I could read, Could ever hear by tale or history, The course of true love never did run smooth: But, either it was different in blood, Or else misgraffèd in respect of years, Or else it stood upon the choice of friends; Or, if there were a sympathy in choice, War, death, or sickness did lay siege to it, Making it momentary as a sound, Swift as a shadow, short as any dream; Brief as the lightning in the collied night, That, in a spleen, unfolds both heaven and earth, And ere a man hath power to say,—Behold! The jaws of darkness do devour it up: So quick bright things come to confusion.

Collection:

English

1584

William Shakespeare

Sub Title:

I. Disappointment in Love

More from Poet

XC. szonett Gyűlölj ha akarsz; ha valaha, most; most, míg a világ célomban keresztez, társulj csak a balsorshoz, és taposs, ha talpra álltam, ne nyomj a kereszthez: jaj, ne utóvéd légy, ha már szivem átúszott romjain, s a gyászt legyőzte; elszánt csatába most kezdj ellenem, ne hozz esős reggelt a szeles...	Úrnőm szeme Úrnőm szeme nem nap, sehogyse; rőt ajkánál a rőt koráll ragyogóbb. Fehér a hó? Az ő keble sötét. Drót a haj? A haja fekete drót. Láttam rózsát, fehéret s pirosat, de az ő arcán bizony sohase; s némely párfőm gyönyöre csábosabb, mint amilyen úrnőm lehellete. Szivesen hallgatom - de tudom, a...	LXXV. Szonett - Az vagy nekem Az vagy nekem, mi testnek a kenyér s tavaszi zápor fűszere a földnek; lelkem miattad örök harcban él, mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg; csupa fény és boldogság büszke elmém, majd fél: az idő ellop, eltemet; csak az enyém légy, néha azt szeretném, majd, hogy a világ lássa kincsemet; arcod...	LXXIII. Szonett Oly évszakhoz hasonlíts, ha a fákon már nincs, vagy csak teng-leng a sárga lomb, mint romtemplom didergő karzatán, hol nemrég édes madárkórus dalolt. Nézz engem, mint nyugati szemhatáron foszló alkonypírt, mikor a setét éji lassú-lassan csukja le az álom szemhéját, mint koporsó fedelét. Lásd...
The Fairies’ Lullaby From “a Midsummer Night’s Dream,” Act II. Sc. 2. Enter TITANIA, with her train. TITANIA.—Come, now a roundel, and a fairy song; Then, for the third part of a minute, hence;— Some, to kill cankers in the musk-rose buds; Some war with rear-mice for their leathern wings, To make my small elves...