Am fernen Horizonte

     Am fernen Horizonte
Erscheint, wie ein Nebelbild,
Die Stadt mit ihren Thürmen,
In Abenddämmrung gehüllt.

     Ein feuchter Windzug kräuselt
Die graue Wasserbahn;
Mit traurigem Tacte rudert
Der Schiffer in meinem Kahn.

     Die Sonne hebt sich noch einmal
Leuchtend vom Boden empor,
Und zeigt mir jene Stelle,
Wo ich das Liebste verlor.

Collection: 
1827

More from Poet

  • Izlett a tea, s vitatárgynak csemegéjük is, a szerelem. Az urak vadul esztetizáltak, a nők finoman, kecsesen. "Plátói legyen!" - követelte a tanácsos úr, a szikár. Nejének epe a lelke, de nyögell, hogy: "Holdsugár!" Kanonok-száj bömböli: "Nem kell túlnyersnek lennie, máskép belerokkan az ember...

  • A dal szárnyára veszlek, s elviszlek, kedvesem, a Gangesz-parton a legszebb ligetbe röpülsz velem. Ott szelíd holdsugárban virágzó kert susog. Rád, nővérünkre várnak a lenge lótuszok. Ibolyák enyelegnek halkan, fenn csillag nyúl magosan. Mese csordul a rózsák ajkán, rejtelmesen, illatosan. A...

  • Anonymous translation from the German I KNOW not whence it rises, This thought so full of woe;— But a tale of times departed Haunts me—and will not go. The air is cool, and it darkens, And calmly flows the Rhine; The mountain peaks are sparkling In the sunny evening-shine. And yonder...

  • From the German by Richard Monckton Milnes, Lord Houghton BENEATH an Indian palm a girl Of other blood reposes; Her cheek is clear and pale as pearl Amid that wild of roses. Beside a northern pine a boy Is leaning fancy-bound, Nor listens where with noisy joy Awaits the impatient hound....

  • Crapülinski und Waschlapski,
    Polen aus der Polackei,
    Fochten für die Freiheit, gegen
    Moskowiter-Tyrannei.

    Fochten tapfer und entkamen
    Endlich glücklich nach Paris –
    Leben bleiben, wie das Sterben
    Für das Vaterland, ist süß.

    Wie Achilles...