Szerelmesek, szerelmesek! Halljátok? Égi dob pereg. A búcsuzás, az indulás nagy perce már elérkezett. A tevehajcsár jó korán ébren volt, csak egy szót kiván, már készen áll a karaván. Ó társaim, ébredjetek! A készület sok hangja szól, csengőre csengő válaszol, a végtelenbe vándorol s egyenként indul a menet. Megfordított gyertyák alatt, ahol a kék függöny hasad, kilép csodálatos csapat, minden titkok felfénylenek. Forog, forog az égburok, szivedre ólomsúlyt dobott, nehéz álmodtól óvakodj, vesd el a könnyü életet. Te őr, vigyázz! Itt az idő! Nem alhatik az őriző. Ó szív, barátot kereső, indulj, mert vár a kedvesed. (Vas István)
Collection:
1227