• Bombázni mégy. Menj és ne örülj ennek.
    A város lassan nőtt a horizontra
    és látomás. Jó polgárok pihennek
    alatta, kiknek szép volt minden dolga.

    Sok századéven át hány tarka szoknya
    súrolta macskaköveit, hány gyermek
    játszott utcáin! Hulljon hát a bomba,
    oldozd ki, de gyűlöld, hogy ezt kell tenned.

    Mint ióta a homoiúszionban:
    ...

  • Oly évszakhoz hasonlíts, ha a fákon
    már nincs, vagy csak teng-leng a sárga lomb,
    mint romtemplom didergő karzatán, hol
    nemrég édes madárkórus dalolt.
    Nézz engem, mint nyugati szemhatáron
    foszló alkonypírt, mikor a setét
    éji lassú-lassan csukja le az álom
    szemhéját, mint koporsó fedelét.
    Lásd bennem a már-már húnyó lidércet,
    ki...

  • Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
    s tavaszi zápor fűszere a földnek;
    lelkem miattad örök harcban él,
    mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg;
    csupa fény és boldogság büszke elmém,
    majd fél: az idő ellop, eltemet;
    csak az enyém légy, néha azt szeretném,
    majd, hogy a világ lássa kincsemet;
    arcod varázsa csordultig betölt,
    s egy...

  • Gyűlölj ha akarsz; ha valaha, most;
    most, míg a világ célomban keresztez,
    társulj csak a balsorshoz, és taposs,
    ha talpra álltam, ne nyomj a kereszthez:
    jaj, ne utóvéd légy, ha már szivem
    átúszott romjain, s a gyászt legyőzte;
    elszánt csatába most kezdj ellenem,
    ne hozz esős reggelt a szeles éjre.
    Ha el akarsz hagyni, hagyj el azonnal,...