Jó veled, mikor ragyogással rám nevetsz,
kezemre teszed - féltő, óvó kezedet.
Jó veled, ha megölelsz és simogatsz,
s nekem bontod ragyogó rózsaszirmodat.
Jó az is, mikor hallgatsz a szívedre,
megcsókolsz újra és újra szeretve, nevetve!