Ne kérdezd, barátném! mint töltöm időmet,
    S távolléted alatt kedvem miben lelem?
Tudod, elvesztettem édes enyelgőmet,
    Tudod, magam vagyok, mert te nem vagy velem.

Lefestem szüretem estvéli óráit,
    Ha már cselédimet nyugodni eresztem,
És csak alig hallom a vígság lármáit,
    Agg diófám alatt tüzemet gerjesztem.

Leplembe...