Csokonai Vitéz Mihály

  • Most jázminos lugasban,
    E nyári hűvös estvén,
    Lillámmal űlök együtt:
    Lillám velem danolgat
    És csókolódva tréfál,
    Míg barna szép hajával
    Zefir susogva játszik. Itt egy üveg borocskát
    A zőld gyepágyra tettem
    És gyenge rózsaszállal
    ...

  • A rózsa szép virágszál,
    De tüske szúrdal ágán.
    Ha mézet ád is a méh,
    Fúlánkja néha megcsíp.
    A bor betőlt örömmel
    S mámort okoz gyakorta. Szép vagy te, Lilla, s édes, -
    Vidít kegyes szerelmed;
    De mennyi - ah, de mennyi
    Kín is gyötör miattad...

  • A hatalmas szerelemnek
    Megemésztő tüze bánt.
    Te lehetsz írja sebemnek,
    Gyönyörű kis tulipánt!

    Szemeid szép ragyogása
    Eleven hajnali tűz,
    Ajakid harmatozása
    Sok ezer gondot elűz.

    Teljesítsd angyali szókkal,
    Szeretőd amire kért:...

  • Nyílj ki, nyájason mosolygó
    Rózsabimbó, nyílj ki már,
    Nyílj ki: a bokorba bolygó
    Gyenge szellők csókja vár.

    Nyílj ki, gyenge kerti zsenge;
    Hébe nektárt hint terád.
    Szűz nyakadba Flóra gyenge
    Bársonyos palástot ád.

    Ó, miként fog díszesedni...

  • Földiekkel játszó
    Égi tűnemény,
    Istenségnek látszó
    Csalfa vak Remény!
    Kit teremt magának
    A boldogtalan,
    S mint védangyalának
    Bókol úntalan. -
    Síma száddal mit kecsegtetsz?
    Mért nevetsz felém?
    Kétes kedvet mért csepegtetsz...