Pilinszky János

  • A gyepet nézem, talán a gyepet.
    Mozdul a fű. Szél vagy zápor talán,
    vagy egyszerüen az, hogy létezel
    mozdítja meg itt és most a világot.

  • Azt hiszem, hogy szeretlek;
    lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
    De láthatod, az istenek,
    a por, meg az idő
    mégis oly súlyos buckákat emel
    közéd-közém,
    hogy olykor elfog a
    szeretet tériszonya és
    kicsinyes aggodalma.

    Ilyenkor ágyba...