Csukás István

  • Ülj ide mellém s nézzük együtt
    az utat, mely hozzád vezetett.
    Ne törődj most a kitérőkkel,
    én is úgy jöttem, ahogy lehetett.
    Hol van már, aki kérdezett,
    és hol van már az a felelet,
    leolvasztotta a Nap
    a hátamra fagyott teleket.
    Zötyögtette...